Kardiomiopátia és magas vérnyomás
Röviden a szív- és érrendszeri betegségekről Szerző: WEBBeteg Napjainkban a fejlett országok népességének fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben.
Ez a betegségegyüttes a korai halálozás egyik legjellemzőbb válfaja, ezért is fontos kellő figyelmet fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. Közel rizikófaktort határoztak meg, amelyek szerepet játszhatnak a szívbetegségek kialakulásában.
Szívelégtelenség 3 oka, 4 tünete, 4 kezelési módja [teljes útmutató]
A kardiovaszkuláris események megjelenését tekintve kiemelendő az akut szívinfarktusa strokea szívelégtelenségilletve a koszorúér-betegség. Kardiovaszkuláris betegségek rövid áttekintése Endocardium betegségei: Két csoportja van: a noninfektív és az infektív endocaditis. Manapság már ritkábban fordul elő, de még így is kiemelendő közülük a Streptococcus okozta rheumás láz.
- Ha más elváltozás eredményeként alakul ki pl.
- Hogyan lehet ellenőrizni hogy van-e magas vérnyomás
Ez a betegség a szíven kívül még számos szervben központi idegrendszer, bőr, ízületek okoz elváltozást, és leggyakrabban az évesek körében. A tünetek egy felső légúti fertőzést követően hét múlva alakulnak ki. Ilyenkor jelentkezik láz, ízületi fájdalommal, különböző bőrelváltozással. A szív egészét érintheti a folyamat, így gyakori a szívzörejEKG vagy szívultrahang eltérések.
Később ez a leggyakoribb oka a szerzett billentyűhibáknak. Hirdetés Szerzett billentyűhibák: Leggyakrabban a rheumás endocarditis okozza a jelentős nyomásnak kitett billentyűkön. Az aortastenosis a leggyakoribban előforduló billentyűhiba, főként a férfiak körében. Sokáig panaszmentes a beteg, csak nagyfokú szűkület esetén lépnek fel már súlyos tünetek alacsony vérnyomás, szédülés, ájulás, fulladás.
A második leggyakoribb billentyű hiba a mitralis stenosis. Sokszor a tüdőpangás tünetei dominálnak fulladás, köhögés, esetleg vérköpés is.
Mi a kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP)?
Veleszületett szívbetegségek: Ezeket a szívhibákat akár már az anyaméhen belül, de születéskor, legkésőbb gyermekkorban diagnosztizálják és időben korrigálják. Manapság a kardiológiai módszerek és szívsebészeti technika fejlődésének köszönhetően közel 80 százaléka a betegeknek megéri a felnőttkort.
Leggyakoribb a kamrai és pitvari septumdefektus.
Stresszkezelés Szívelégtelenség vizsgálata A szívműködés vizsgálatához a kardiológus szakorvos részletesen felveszi a kórtörténetet, kikérdezi a tüneteket és fizikai vizsgálatot végez. Az orvos egy ilyen vizsgálat során olyan kockázati tényezők jelenlétét keresi, mint például a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség vagy a cukorbetegség. Sztetoszkóp segítségével a kardiológus meghallgatja a tüdőt és vértolulás jeleit keresi.
Bővebben a veleszületett szívhibákról Cardiomyopathia: Összefoglalóan egy olyan szívizom-megbetegedés, amely a szív funkciózavarával jár. Különböző típusai vannak: lehet dilatativ, hypertrophiás, restrictiv.
Kialakulásának hátterében állhat keringési zavar, magas vérnyomás, alkohol, gyulladás, gyógyszer, de gyakran ismeretlen az oka, vagy valamilyen genetikai eltérést lehet felfedezni.
Életmód és orvosi kezelés - így kezelhető a kardiomiopátia
Jelentőségét az adja, hogy a betegek sokáig panaszmentesek maradnak, csak súlyosabb fokban kerül felfedezésre, vagy csak a hirtelen bekövetkező halál után. A fiatal, versenysportolók körében a leggyakoribb halálok a hypertrophiás cardiomyopathia.
Myocarditis: A szívizom gyulladását okozhatják vírusok, baktériumok, gombák, protozoonok, valamint paraziták. Legtöbbször tünetmentesen zajlik, vagy enyhe atípusos panaszokat okoz fáradtság, gyengeség, heves szívdobogásérzés. Azonban a hosszan tartó, nem kezelt esetek akár szívelégtelenséghez is vezethetnek. Pericarditis szívburokgyulladás : Az akut pericarditis lehet száraz, amikor jellegzetes dörzszörejt lehet hallani, illetve nedves, amelysorán a pericardium két lemeze között jelentősebb mennyiségű folyadék is lehet, ami gátolhatja a szív megfelelő munkáját, és akár szívtamponád is kialakulhat.
Kardiovaszkuláris betegségek rövid áttekintése
A consrictiv pericarditis az heveny folyamat következménye során a pericardium hegesedése, zsugorodása alakul ki, amely gátolja a szív munkáját. Ennek köszönhetően pangás figyelhető meg testszerte, fulladással, gyengeséggel jár. Bővebben a szívburokgyulladásról Koszorúér-betegség ISZB, angina pectoris, atherosclerosis : Az egyik legfontosabb halálok a középkorúak körében az ischaemiás szívbetegség.
A szívelégtelenség gyakran más szívbetegség talaján alakul ki. Az idő előrehaladtával a szív már nem tud lépést tartani a szervezet normális igényeivel. A kamrák merevvé válhatnak és ez által nem telődnek meg két összehúzódás között.
Hátterében leggyakrabban a koronária szűkületét okozó sclerosis áll. Az atherosclerosis különböző rizikótényezői vannak — koleszterinszint emelkedés, magas vérnyomás, elhízás, kevés mozgás, cukorbetegség, köszvény, örökletes tényezők —, amelyek nagy része életmód-változtatással befolyásolható lenne. Angina pectoris során átmeneti egyensúlyzavar áll fenn a szívizom oxigénigénye és ellátása között.
Lehet stabil, ami terhelésre jelentkező mellkasi fájdalommal jár, ami gyógyszerre jól reagál, az instabil típus esetén a tünet nyugalomban, hirtelen alakul ki, és csak lassan javul gyógyszerek ellenére is, illetve a szívinfarctus kockázatát jelentősen megnöveli.
Bővebben a mellkasi fájdalom okairól Szívinfarktus: Legtöbbször coronária szűkülete áll a hátterében. A stressz fontos rizikótényező.
Röviden a szív- és érrendszeri betegségekről
Többnyire hirtelen kezdődő, heves retrosternális fájdalom, amely nyakba, a bal karba vagy a hasba sugározhat. Kardiomiopátia és magas vérnyomás nem szűnik, és 15 percnél tovább tart. A bőr hideg, nyirkos, gyakran halálfélelemmel jár és hányás kíséri.
A vérnyomás csökken, ritmuszavar alakul ki, aminek nagy jelentősége van a szívinfarctus lefolyásában. Jellegzetes labor- és EKG eltérések figyelhetőek meg.
Amit a szívbetegségekről tudni érdemes
Bővebben a szívinfaktusról Szívritmuszavarok: Gyakori probléma a kardiológiában mind szív- és más betegségekben. Lehet az alapja valamilyen ingerképzési zavar, vagy ingerületvezetési zavar, akár teljes keringésmegállás.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) előfordulása
A legtöbb EKG segítségével meghatározható, illetve tüneti kezelés adható. Azonban fontos kideríteni a kiváltó tényezőket, hogy a legmegfelelőbb kezelést nyújthassunk és jó prognózist érjünk el. Bővebben a szívritmuszavarról Szívelégtelenség: Szívelégtelenségről akkor beszélhetünk, amikor fikailag csökkent terhelhetőség lép fel a kamrai működészavar miatt. Idősebb életkorban jelentkezik. Legfőbb kiváltó okai a magas vérnyomás, koszorúérbetegség kardiomiopátia és magas vérnyomás a szívinfarktus.
Ha balszívfél elégtelenség alakul ki, akkor fulladás, fekvéskor jelentkező nehézlégzés, illetve éjszakai köhögés a leggyakoribb tünet.
Jobbszívfél-elégtelenség esetén jelentős a vénapangás, a láb- és más szervek vizenyője máj, gyomor, vese. Ha mindkét oldal érintett, a tünetek együtt jelentkeznek a magas vérnyomás szükséges vizsgálata az állapot sokkal súlyosabb.
A szívelégtelenség súlyossági fokának megállapítása a NYHA osztályozása szerint történik. Bővebben a szívlégtelenségről Hypertonia magas vérnyomás : A fejlett országokban a lakosság több mint egy ötödét érintő probléma, és korral nő megjelenésének a száma.
Diasztolés és szisztolés szívelégtelenség
A magas vérnyomásos betegek 20 százaléka nem tud betegségéről, egy negyede egyáltalán nem áll kezelés alatt vagy rosszul kezelt. A legtöbb esetben esszenciális hypertoniáról van szó, aminek a rizikótényezői közzé tartoznak: stressz, dohányzáselhízásrossz táplálkozási szokások, genetikai tényezők, családi halmozódás, endokrin faktorokde valójában oka ismeretlen. A szekunder hypertoniánál ismert az ok, így lehet vesebetegség, szívbetegség, illetve hormonzavar a hátterében. Hosszú ideig magas vérnyomás 3 szakaszból álló jelek tünetmentes marad, Fejfájás főleg reggelente, tarkó tájékon kezdődik, amihez szédülés, álmatlanság, gyengeség társulhat.
Bővebben a magas vérnyomásról Szövődmények, rizikófaktorok A fent részletezett kardiovaszkuláris betegségeknek számottevő szövődménye is lehet, ami főként magát a szívet érinti jobb- balszívfél elégtelenség, ritmuszavar, kardiogén kardiomiopátia és magas vérnyomásde akár tüdőödéma, vénástrombózis, stroke is felléphet mint komplikáció.
A fentiekből az is kiderül, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában számos rizikótényezőnek is szerepe van, ezért fontos hangsúlyozni az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció jelentőségét, amivel akár egy hirtelen szívinfarktus elkerülhetővé válik. Tanulmányok megállapították, hogy több olyan tényező lehet felelős a szívinfarktus kialakulásának 90 százalékáért, amelyek életmód-változtatással és akár gyógyszerek segítségével kezelhetőek.
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek.
Ezek a rizikófaktorok a következők: dyslipidaemia a lipidek, vagyis zsírok normálisnál magasabb szintje a vérben .
