Magas vérnyomás és anatómia
Ezek, bár nem hajtóerői a keringésnek, de azért korántsem passzívak, mert faluk tónusának változtatásával, sőt egyes helyeken űrterük teljes elzárásával, vagy összeköttetések megnyitásával, a vérnek egyes szervekre való elosztását mélyrehatóan befolyásolják.
Mi a különbség
A vérerek három csoportját kell megkülönböztetnünk a központi szivattyúhoz — a szívhez — viszonyított helyzetük szerint. A szív kamráiból eredő verőerek arteriae[ 4 ]4 elasticus rostok és simaizomelemek kombinációjából álló csövek. Verőereknek nevezzük őket, mert a szívkamrák összehúzódásakor a verőeres rendszerbe nyomult újabb vérmennyiségtől eredő nyomási hullám végigterjed az egész arteriás rendszeren, és a gyermekek magas vérnyomása segít érverésként pulzus tapintható felületesebb fekvésű verőereken arteria radialis, arteria dorsalis pedis, arteria temporalis superficialis stb.
Az átfogó kezelés, az egészségre való felelősségteljes megközelítés, az artériás magas vérnyomás elleni szisztematikus gyógyszeres kezelés és a nyomás ellenőrzése lehetővé teszi ezeknek a rémisztő számoknak a minimálisra történő csökkentését. Hipertónia - mi az Általában a vérnyomáscsökkentő gyógyszert nem szedő emberek esetében a magas vérnyomás diagnózisa a vérnyomás mm Hg fölötti emelkedését jelenti. Hipertónia - besorolás A kényelem érdekében az artériás hipertónia fokának több szakasza van. Ahhoz, hogy a vérnyomást normál, normál emelkedett vérnyomásra és magas vérnyomásra osztjuk fel, alkalmazzuk az osztályozást százalékos értékekkel normál értékek életkor, magasság és nemek szerint, amelyeket standardizált táblázatokkal számítunk.
Függetlenül attól, hogy milyen jellegű vért tartalmaznak — ti. A bal szívkamrából az aortával eredő verőerek, a nagyvérkör arteriái, az oxigénben dúsabb élénk, cseresznyepiros arteriás vért osztják szét az egész szervezetben, míg a jobb kamrából az ún. Az arteriák a vér áramlási irányában mind apróbb ágakra oszlanak.
Hipertónia és magas vérnyomás - a különbségek
A vért a szervezet különböző részei és szövetei között osztják szét, ezért osztóereknek is nevezik őket. A szövetekben az arteriák legkisebbjei végül hajszálerekre capillaris oszlanak, amelyeknek vékony falán keresztül a vér és a szövetek sejtjei, illetve az ezeket közvetlenül körülvevő sejt közti állomány között az anyagok kicserélődése lezajlik.
A hajszálerek sok szövetben hurokszerűen visszafordulva, vagy egyébként változatos mintázatú hálózatok formájában ismét nagyobb erekbe, gyűjtőerekbe venae szedődnek össze. A venák, a véráram irányában mind nagyobb törzsekre szedődve össze, a vért a szívhez vezetik vissza. Bennük a vér aránylag kis nyomás alatt áramlik, faluk ennek megfelelően — űrterükhöz viszonyítva — vékony.
A fal elasticus és simaizomszövetei lényegesen gyengébbek, azon külső szövetelemek kivételével adventitiaamelyek a környezetükhöz mintegy lehorgonyozzák a venákat.
Ezek az esetek másodlagos hipertóniával kapcsolatosak.
Ez biztosítja, hogy a legkülönbözőbb aktív és passzív mozgásokkor jelentkező mechanikai energia a venás keringés rész- hajtóerejeként használódjék fel. Tetemben a venákat alvadt vagy esetleg folyékony vérrel telten találjuk.
Magas vérnyomás
A venákat a szövetek közül kiszabadított állapotukban zsákszerűen összeeső vékony falukról könnyű megkülönböztetni a vastag falú, hengeres, cső alakjukat mindig megtartó arteriáktól.
A nyirokrendszer, mint azt a bevezető fejezetben láttuk, a keringési rendszer speciális, kiegészítő nedvkeringési útja. Bár a benne szállított szövetnedv, más szóval nyirok lympha végül is visszakerül a vérpályába, speciális szűrőberendezéseiken való átjutás után nyirokcsomók. A vérnyomás magas az arteriás oldalon, majd hirtelen leesik az arteriolák területén.
A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége. Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását.
A venákban a vérnyomás töredéke az arteriás vérnyomásnak. Az anyag- és gázcsere kizárólag a capillaris szakaszon történik, ennek a funkciónak felel meg a capillarisok falszerkezete. Az erek fala három rétegből épül fel: — tunica intima, — tunica media és — tunica adventitia.
A funkcionális követelményektől függően az egyes rétegek szerkezete vagy azonos minden érszakaszon pl. Az elasticus típusú nagy verőerek a keringés ún. A szív kizárólag a kamrai összehúzódás systole idejének egy részében nyom be ténylegesen vért a verőerek rendszerébe. A szívműködés egy ciklusának nagyobb magas vérnyomás és anatómia kitevő időben — a kamrafal elernyedése idején diastole és a systole első részében — a kamrák kijárati billentyűi zártak.
Merev falú csőrendszerben ez a nyomás és a véráramlás nagyfokú ingadozására vezetne.
Az elasticus, nagy verőerek falai systoléban kitágulnak, és így mintegy energiát tárolnak, amely energia a diastole alatt az erek összehúzódása során visszatérül, azaz a vér nyomásának hirtelen esését csökkenti, és egyúttal a véráramlást folyamatosan tartja.
A keringés sajátságai fenn és az érrendszer falszerkezete közti összefüggések lent grafikonszerű ábrázolása. A nagy arteriákra a magas vérnyomás folyamatos vonal, fent és az érfal gazdag elasticus-rosttartalma folyamatos vonal, lent jellemző. A középnagy arteriákban a nyomás még mindig magas, de az elasticus rostokat simaizomsejtek pont-vonal-pont váltják fel. A simaizomzattal gazdagon ellátott arteriolák mentén a vérnyomás hirtelen esik le.
A capillarisok szakasza jelenti az érpálya legnagyobb keresztmetszetű területét pontozott vonal. Itt a vérnyomás alacsony, a vékony érfal a permeabilitást biztosítja szaggatott vonal, fenn.
A kis és a középnagy venák mentén a nyomás fokozatosan csökken, kismértékben visszatérnek mind a magas vérnyomás és anatómia, mind az elasticus rostok.
Magas vérnyomás szövődményei között megtalálhatóak:
Elasticus típusú arteria hematoxilin-eozin felül és rezorcin-fukszin-festéssel alul. I: intima, M: media, A: adventitia.
Anatómia előadás 1. rész.
A hematoxilin-eozin festésű képen láthatók a belső felszínt borító endothelsejtek magvai. A media sejtmagjainak zöme simaizomsejt Figyeljük meg: az e festésnél gyengén látható elasticus lemezekhez viszonyítva mindig rézsútosan helyezkednek el Elasticus típusú arteria az aorta és nagyobb ágai a. A végtagok legnagyobb arteriái is már inkább az izmos típusúakhoz tartoznak.
A tunica intimát az ér lumene felé egy endothelsejtréteg határolja. Ezalatt egy subendothelialis réteg van, mely jobbára hosszanti rendezettségű sejt közti alapállományba ágyazott finom elasticus rostokból és kevés kötőszöveti sejtből áll.
Az intima fő részét durvább és inkább körkörös lefutású, főleg elasticus és kisebb részben kollagén rostok alkotják. Külső határán az elasticus rostok lap szerint összeszövődve ún. Ez megfelel az izmos típusú arteriák membrana elastica internájának. A tunica media a felnőtt aortájában mintegy 70, újszülöttben még csak mintegy 40, koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll.
A vérnyomás
A szomszédos lemezek közét jóval finomabb elasticus és kollagénrostok töltik ki kötőszöveti és nem csekély számú simaizomsejttel, valamint amorf sejt közötti állománnyal, amely zömben glükózaminoglikánokból áll. A tunica adventitia ezeknél a nagy ereknél vékony, szabálytalan, de jobbára hosszanti rendezettségű, finom elasticus és kollagén rostokból áll.
Benne találhatók az ér külső rétegeinek táplálóerei vasa vasorum. Az izmos típusú középnagy verőerek tágassága bizonyos határok közt szabályozható lévén, szerepük a test különböző részeibe szétáramló vér elosztása. Ezek az arteriák anatómiailag jól preparálhatók. Tunica intima. Elasticus festésű készítményen csaknem úgy tűnik, mintha egyetlen erősen hullámos, meglehetősen vastag elasticus fenestrált lemezből állna; ez a membrana elastica interna.
Idősebb korban nemritkán többrétegűvé válhat, sclerotisál. Sejtfestéses készítményben azonban felismerhető a belső felszínt határoló endothelréteg, amelynek magvai szigorúan az ér hosszában rendeződnek. Az endothelréteg alatt igen vékony, finom rostú kötőszövetes réteg található. Tunica media. Körkörösen vagy legalábbis lapos spirálban rendezett simaizomszövetből álló vaskos réteg.
A simaizomsejtek között finom magas vérnyomás és anatómia és kollagén, valamint az izomsejteket harisnyaszerűen körülvevő rácsrostokból álló kötőszöveti váz található.
