Magas vérnyomás esetén szédülést érezhet
- Orrvérzést okozhat magas vérnyomásban szenvedő felnőtteknél
- Látászavar, szédülés? Okozhatja a magas vérnyomás
- Magas vérnyomás esetén a rendszer
Ki ne érezte volna már úgy magát, mintha ringlispílen ülne, vagy épp liftezne vele a világ? Vertigó — a szédülés leggyakoribb formája Amikor úgy érezzük, forog velünk a világ, és ez az érzés mozgásra, felülésre csak fokozódik, vertigórólbeszélhetünk.
Ez a jelenség sokszor igen súlyos, van, hogy hányinger, hányás is kíséri. Ha a kivizsgálás során a vertigó jelenségére derül fény, a neurológus annak jár utána, hogy a központi irányítás érintettsége, vagy, ahogy igen sok esetben a belső fülben található egyensúlyszerv valamilyen problémája áll-e a háttérben.
A nyitólapról ajánljuk
A szédülés lehet a belső fül gyulladásának tünete is, amelyet legtöbbször középfülgyulladás előz meg. Időszakos tüneteket, a szédülésen kívül fülcsengést, esetleg átmeneti hallásvesztést okozhat a Meniére-betegség, ami szintén a belső fület érinti.
Ezen kívül egyértelmű okok, például a fejet ért trauma és természetesen további betegségek — így például vestibuláris migrén, a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, az egyensúlyideg gyulladása vagy súlyosabb neurológiai betegség — is okozhatnak vertigót, ezért a kivizsgálás elengedhetetlen.
Presyncope — az ájulás előtti állapot A presyncope arra a gyengeségérzésre utal, amelyet ájulás előtt érezhetünk, ezt a jelenséget azonban valódi eszméletvesztés nem követi.
Ezen kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter szisztolés, diasztolés esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük. Fontos tudni, hogy a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke, szívinfarktus, alvási apnoe stb. A magas vérnyomás okai A magas vérnyomás betegséget a kialakulás oka szerint két nagy csoportba oszthatjuk.
Ugyanakkor úgy érezhetjük, minden erőnk elhagyott, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz. Ez az érzés alakulhat ki a vérnyomás gyors leesése, így átmeneti agyi keringészavar miatt, ami sokaknál például egy hirtelen felálláskor is bekövetkezhet. A kivizsgálása azért fontos, mert ennél súlyosabb ok is meghúzódhat a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete.
Egyensúlyvesztés Amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyzavart érzékelünk, és ezzel orvoshoz fordulunk, elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik. Ilyen tünetet okozhat ugyanis többek közt számos ízületi- és izombetegség, a belső fül betegségei, rossz látás, a lábak idegkárosodása, de előfordulhat, hogy bizonyos magas vérnyomás esetén szédülést érezhet például altatók, epilepszia elleni szerek mellékhatásaként jelentkezik egyensúlyvesztés.
A forgó jellegű szédülésnél a beteg úgy érzi, mintha körhintában ülne. Heves, hasonló jellegű szédülést középfülgyulladás is okozhat. Az ingadozó szédülés olyan érzést kelt, mintha meginogna a föld a lábuk alatt.
Szédülékenység és bizonytalanság érzés A furcsa, lebegésszerű szédülésnek egyaránt lehetnek szervi okai, mint a már említett belső fül betegségei, agyi keringészavar, lehet vérszegénység, vas- vagy nátrium-hiány, illetve pszichés okai, mint a szorongás. Így zajlik a szédülés kivizsgálása A kivizsgálás során elsősorban nagyon alaposan kikérdezzük a pácienst, hiszen tudnunk kell, melyek a panaszainak fő jellemzői, további tünetek társulnak-e mellé, mióta, milyen gyakran, milyen hosszan jelentkezik, tudja-e valamihez kötni, milyen alapbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed - ismerteti dr.
Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.
Az is előfordulhat, hogy más szakorvosok — fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus — bevonása is szükséges, hiszen a cél mindenképpen az, hogy kiderítsük, mitől szédül a páciens, hogyan lehet kezelni ezt a tünetet, és megszüntetni a kiváltó okot.
