Hajók nál nél magas vérnyomás
Aki magas vérnyomásra gyanakszik, nem elégedhet meg az otthoni méréssel, ahogyan a szakszerű kivizsgálás is számos egyéb vizsgálatot tartalmazhat — hívja fel a figyelmet közleményben Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. Miért nem elég csak a nyugalmi mérés?
Aki otthon — akár rendszeresen — méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók.
Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehér-köpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem hajók nál nél magas vérnyomás kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM.
Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben.
Már a harminc felettiek magas vérnyomása is veszélyes lehet
Ezek az eredmények pedig — a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve — sokkal pontosabb diagnózist eredményezhetnek — ismerteti Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell.
A műszer percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet. Mi derülhet ki a laborvizsgálatokból?
A nagylabor vizsgálat komoly segítséget jelent a magasvérnyomásbetegség kiinduló pontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is. Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma — akár vese- vagy pajzsmirigybetegség — okozza-e a magasabb vérnyomást.
A magas vérnyomással gyakran együtt járó koleszterinszint emelkedést is detektálja, ahogyan a vércukor szintjét megvonási szindróma magas vérnyomásban megállapítja, hiszen a cukorbetegség gyakran együtt jár vérnyomásproblémákkal is.
Ezen adatok és a további laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
Miért szükséges az EKG? Az EKG vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül.
130 lett, maradhat?
Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ingervezetési zavarok, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, és károsodása. Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó.
Ennek érdekében, valamint, hogy kiderítse, milyen esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet az EKG vizsgálat is. A kiegészítő vizsgálatok is segíthetnek Mivel az elhízás nagyon komoly rizikófaktora a magas vérnyomásnak, így a pontos diagnózis megállapítását segítheti a BMI, vagyis testtömeg-index számítás.
Ugyancsak fontos lehet a hipertóniával összefüggésben az erek állapotát ellenőrizni, erre szolgál az arteriográfia, amely az érfal merevségét, illetve rugalmasságát méri, így még a tünetek jelentkezése előtt felismerhető az érfal meszesedése.
A mérés alapján megállapítható, hogy milyen mértékű érelmeszesedés alakult ki a páciensnél — hangsúlyozza Kapocsi Judit.
